| A caries multikauzális betegség. Kialakulásában a négy fő etiológiai tényező ( táplálék - plakk; mikroorganizmusok; fogfelszín; idő ) mellett egyéb tényezők is szerepet játszanak. A caries-rizikó tényezők közé tartoznak a baktériumok /Streptococcus mutans, lactobacillusok/ és a nyál /pufferkapacitás, szekréciós ráta /.
Az irodalmi adatok szerint a caries-aktivitási tesztek között fontos helyet foglal el a lactobacillus és Streptococcus mutans számának, valamint a nyál pufferkapacitásának és a szekréciós rátának a meghatározása.
A szerző - Magyarországon elsőként alkalmazta a nyál lactobacillus-számának meghatározására a Dentocult táptalajt, majd 1983-ban a Candida szám meghatározására az Oricult-N lemezt és 1997-től a Streptococcus mutans szám megállapítására a Dentocult SM lemezes táptalajt.
Az elvégzett vizsgálatok és azok eredményei:
1. A fóti gyermekváros egy éven át szorbit ill. egy éven át szaccharóz-tartalmú édességet fogyasztó két gyermekcsoportjában meghatározták a nyál lactobacillus-számot ill. a dmf/DMF indexet és azokat egymással és budapesti kontroll- gyermekcsoport adataival összehasonlították.
Kor: II.-III. oszt. tanulók, a vizsgáltak száma: 46-46-46 fő.
Eredmény: a szorbitot fogyasztó csoportban a magas lactobacillus számmal bíró gyermekek aránya csökkent a szaccharózt fogyasztó csoporthoz képest.
2. 140 II.-III. oszt. általános iskolás gyermeken és 150 felnőttön meghatározták a caries-intenzitást és a nyál lactobacillus-számot. A caries aktívak és a caries inaktívak caries-intenzitásának különbsége mindkét csoportban szignifikáns volt.
3. 396, gyermekotthonban élő - 6-11 év közötti - gyermek nyálát vizsgálták és összefüggést találtak a lactobacillus és Candida albicans értékek között. Ezt követően a WHO hároméves xilit - cariespreventív program keretében 269, hét gyermekotthonban élő gyermek nyálának mikrobiológiai vizsgálatát végezték el évenként.
4. Debrecenben és Budapesten 349 serdülőkorú középiskolai tanulón cariológiai, nyál (pufferkapacitás, szekréciós ráta) és mikrobiológiai vizsgálatokat (Streptococcus mutans, lactobacillus, Candida albicans szám meghatározás) végeztek. A baktérium és gomba mennyisége szoros összefüggést mutatott a DMF értékekkel.
5. 210 rögzített fogszabályozó készüléket viselő, aminofluorid tartalmú készítményt használó gyermek nyálvizsgálatát végezték el. Az eredmények szerint az aminofluorid befolyásolja a száj mikroflóráját; a lactobacillus és Candida mennyiségét.
6. 20-30 év közötti 50 egészséges terhes és 50 nem terhes nő nyálának lactobacillus számát és pH-ját vizsgálták. A terhesek között szignifikánsan több magas lactobacillusszámmal bíró (caries-aktív) egyén fordult elő. A nyál lactobacillus-szám és a pH között pozitív összefüggést találtak. |